Erre többféle elméletet találni, érdekesek egytől-egyig. Egyik elméletre sem mondták ki még hivatalosan, hogy amiatt van, egyelőre még folyik a vita körülötte.
1. A rovarok a fényt a navigációhoz használják
Az egyik legnépszerűbb elmélet, hogy a rovarok a fényforrásokra támaszkodnak a mozgásuk irányítása során. Sokan úgy vélik, hogy természetes fényforrásokat használnak, mint a Hold, vagy a Nap, mint ahogy hajózáskor egykoron a tengerészek a csillagokra hagyatkoztak. Tehát ha egy rovar érzékeli a teraszon este a fényt, a forrás felé fog repülni késztetés által.
De ilyenkor össze tudnak zavarodni a kis fényforrástól (rájönnek hogy ez nem a Nap, vagy a Hold) és ekkor körbe-körbe fognak repülni körülötte.
2. Élelmet keresnek
Sok lepke a virágok nektárjával táplálkozik, amely növényekről ismert, hogy visszaverik az UV fényt, így számukra kiviláglanak ezek a növények a környezetből. Egyes izzók, hasonlóan ezekhez a növényekhez, kis mennyiségű ultraibolya fényt bocsájtanak ki, és ez összezavarja a táplálékot kereső rovart.
3. Menekülés a ragadozók elől
Egy másik elmélet szerint a fény a vadonban segít a veszély előli menekülésben a rovarok számára. Tehát ha a rovar a fényt tökéletesen érzékeli, az azt jelenti számára, hogy nem állja útját semmilyen vagy akadály. Ez megmagyarázhatja, hogy miért repülnek bele egyenesen, közvetlenül a rovarok a fényforrásba.
4. Közösség keresése
Mások pedig úgy vélik, hogy azért vonzódhatnak a fényhez este, mert tudják, hogy más rovar is ugyanezt teszi, így van esély a pártalálásra, azok számára akik épp udvarlót keresnek.
5. A fény hőt ad le
Még a modern LED izzók is kis mennyiségű hőt adnak le. A mesterséges fény hője vonzó lehet a hűvösebb éjszakákon, így a tudósok úgy vélik, a bogarak felmelegednek tőle.
Hogyan tudták meg a kutatók, hogy bizonyíthatóan összezavarják a rovarokat az esti fények?
Az Imperial College London kutatói úgy vélik, hogy azoknál a rovaroknál, amelyek nappal aktívak, este mégis a lámpa körül találjuk őket, nem távolról lettek bevonzva.
A kutatók nagy sebességű kamerával rögzítették a rovarokat este, és három fontos dolgot vettek észre:
1. Amikor a rovarok a fények felett repülnek, gyakran fejjel lefelé fordulnak.
2. Amikor elhaladnak a lámpák alatt, elkezdenek hurokban repülni, de ha túl meredek a szög, akkor leesnek.
3. Ha oldalról közelítenek a lámpához, elkezdenek körözni körülötte.
A videók tanulsága szerint derékszögben közelednek a rovarok a fényhez. De mindhárom esetnél volt egy közös pont, méghozzá, hogy kezdetben mindig hátat fordítottak a fénynek. Emiatt a kutatók úgy vélik, hogy a mesterséges fények kiváltják a háti fényreakciót.
Mi is az a háti fényreakció?
Ez egy gyors módja annak, hogy a rovarok (és egyes halak) kitalálják, melyik irány van felfelé.
Még éjszaka is nagy valószínűséggel a látómező legfényesebb fele lesz fent.
Fototaxis, a fényre vonzás jelensége
Sok élőlény fototaxis által működik, és ez lehet pozitív vagy negatív. A fényhez vonzódó rovaroknak pozitív fototaxisuk van. Erősen és pozitívan fototaktikusak általában az éjjeli lepkék (pl. bagolylepkék, szenderek, araszolólepkék), a legyek, szúnyogok, illetve a poloskák is. Vannak olyan ízeltlábúak, amelyek elkerülik a fényt, nekik negatív fototaxisuk van. Ilyenek többek között a csótányok, vagy az ászkarákok.
Melyik fény vonzza a legtöbb rovart, és melyik fény nem vonzó számukra?
A rovarok csalogatására leginkább ultraibolya (UV) tartományban gazdag LED-eket és fénycsöveket használnak, ugyanis nem a fényforrás technológiája, hanem a kibocsátott fény hullámhossz tartománya, valamint a fényerő a lényeges.
Mivel a legtöbb LED-lámpa nem bocsát ki UV fényt és nem termel sok hőt, nagyon kevés rovart vonzanak magukhoz.
Egyes LED-eket kifejezetten UV-fény előállítására gyártanak, ilyenek például a rovarfénycsapdákban, növénytermesztési lámpákban, fertőtlenítő lámpákban és sterilizáló lámpákban használt LED-ek.
Az ember nagyjából a 400-700 nanométeres (nm) elektromágneses spektrumban látja a fény hullámhosszait, ez a tartomány az ibolyától a kéken, zöldön, sárgán át a vörösig terjed, de nem tartalmazza a 400 nm alatti ultraibolya (UV) tartományt.
A legtöbb vizsgált rovar a 300-650 nm-es hullámhossz-tartományban érzékeli a fényt, számos faj egyedeit erősen vonzza a 300-400 nm közötti UV tartomány. Az ember és a rovar szemeinek spektrális érzékenysége közti fő különbséget a szemekben lévő különböző hullámhosszakra érzékeny receptorok különbsége adja.
A kibocsátott fény UV tartománya, illetve a fényerő az, ami számos rovar számára az adott fényforrás vonzóképességét meghatározza. Mivel a legtöbb rovart vonzza az UV fény, ezért a legtöbb rovarfénycsapda UV/feketefény izzót használ vonzásforrásként.
Az élénk fehér vagy kékes fények (fehér izzó és fehér fénycső) a legvonzóbbak a rovarok számára.
A sárgás, rózsaszín vagy narancssárga (halogén, dikroikus sárga) a legkevésbé vonzó a legtöbb rovar számára.
A fény színe vagy hullámhossza mellett a rovarokat a fények fényessége és hője is vonzza. Minél nagyobb az izzó névleges teljesítménye, annál erősebb a fény és annál nagyobb a húzási távolság. Továbbá, minél nagyobb a teljesítmény, az izzó izzószálakat (izzó, halogén stb.) használó lámpák egyre nagyobb mennyiségű hőt termelnek. A hideg lámpák (LED, fluoreszkáló stb.) kevesebb hőt termelnek.
Remélem érdekesnek találtad a cikket, ha leközelebb az éjjeli lámpád körül köröz majd egy rovar, figyeld meg a mozgását a cikkben foglaltak alapján.
A cikk témájához kapcsolódóan ajánlom figyelmedbe a nagy pávaszem lepke és a szentjánosbogár horgolt figurám, ez utóbbi valóban tud a sötétben világítani (foszforeszkáló fonallal készült) egy alapos feltöltés után.
Forrás
Forrás